Ez a dal több mint fél évszázadon át volt tiltva a BBC-n, szerzője pedig nem bírta elviselni a szomorú hírnevet, és önkezével vetett véget életének. Történetünk a budapesti komponista, Rezső Seress és zenei alkotása, a „Szomorú vasárnap” köré fonódik, amely mélyen megérinti a szíveket és megmagyarázhatatlan misztikumot hagy maga után. Bővebben a budapest1.one oldalon olvasható.
Zuhanás, amely felemelkedést hozott
Régi idők Budapestje az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Rezső Seress a XIX. század végén született egy magyar zsidó családban. Eredeti neve Rudi Spitzer volt. Családjáról és környezetéről szinte semmit nem tudunk, de ismert, hogy szegénységben nőtt fel.
Az életrajzírók szerint a zenész rossz tanuló volt, iskolás éveiben nem érdeklődött a zene iránt. Lázadó természetű gyermekként nem bírta sokáig egy helyben. Egy nap otthagyta az iskolát és az otthonát. Rezsőt, akinek művészi lelke már akkor is nyughatatlan volt, egy vándorcirkusz vonzotta magához. Rövidesen akrobatává vált, bonyolult mutatványokat hajtott végre. Mivel biztosítás nélkül dolgozott, egyszer lezuhant. Sérülései súlyosak voltak, de csodával határos módon életben maradt.
Az 1920-as években Rezső találkozott Tivadar Bilicsivel, egy színész-komikussal, aki minden bizonnyal beszélt neki Sidi Rákosi művészeti iskolájáról.
Később kilenc évig a „Műszínkör”-ben dolgozott. Ekkor bontakozott ki Rezső Seress zenei tehetsége. Saját műsora volt a színházban, amellyel nagy sikert aratott. Huszonhat évesen megjelent a „Még egy éjszaka” című dal lemeze, amely négy kiadásban is napvilágot látott.
Áldás vagy átok
Elérkezett az idő, amikor változtatni kellett életén, szíve továbbsarkallta. A színházban aratott sikere óriási volt, ám Rezső útra kelt. Egy ideig Párizsban élt, és itt született meg az a bizonyos dal, amely egyszerre áldás és átok lett számára.
Seress hazavitte ezt a dalt Budapestre, ahol először hallotta meg a közönség.
Otthonában Rezső Seress egy „Flaska” nevű étterem zongoristájaként dolgozott. Komponistaként egyre jobban kibontakozott. Sorra írta dalait és operettjeit, összesen több mint negyven dalt írt. Anyagi helyzete javult, vett egy lakást Budapesten, és gardróbja is gyarapodott – álmai kezdtek valóra válni. Amikor már stabil anyagi alapra építhetett, elhatározta, hogy megnősül, és Helena Nedler mellett döntött. Esküvőjük 1934-ben volt, és egy évvel később valódi szakmai elismerés érkezett. László Jávor, a 8 Órai Újság újságírója először hallotta a misztikus dalt. A „Szomorú vasárnap” annyira megfogta őt, hogy felajánlotta Seressnek, hogy ír hozzá szöveget. Így vált a „Szomorú vasárnap” nemcsak gyönyörű zenéjével, hanem meghatóan szomorú szavaival is ismertté.
A dal népszerűsége hatalmas lett. A lemez megjelenése után Seress megtudta, hogy a „Szomorú vasárnap” több világhírű énekes repertoárjának részévé vált. Az első, aki elénekelte, a magyar tangókirály, Pál Kálmán volt. A szovjet énekes, Petre Lescsenko orosz nyelvű verzióval jelentette meg a dalt.
Összetört szív, meghiúsult álmok
A világ elkezdett megváltozni. Hitler, a XX. század legrettegettebb politikai bűnözője fokozatosan erősödött, követőkre tett szert. Az 1930-as évek végén befolyása bibliai áradatként söpört végig, elsöpörve a korábbi életet.
Magyarországot félelem, pánik és depresszió sújtotta. Sokan nem bírták elviselni a kétségbeesést, és öngyilkosságot követtek el. Egyes újságírók ezeket az eseményeket Seress dalával hozták összefüggésbe.
Pletykák keringtek arról, hogy néhányan éppen a „Szomorú vasárnap” hatására vetettek véget életüknek, és néhány öngyilkossági levélben a dal sorai is szerepeltek. A legenda szerint a dal több mint száz ember halálát okozta, ezért világszerte „a magyar öngyilkosok himnusza” néven vált ismertté.
„Az öngyilkosok himnusza Európán keresztül vándorol” – mondták.
Ezeket az alaptalan híreszteléseket és „újsághíreket” külföldi újságírók is felkapták.
Seress tehetséges komponista hírnevét, mondhatni a XXI. század szavaival, álhírek és információs támadások árnyékolták be. A dal tragikus-botrányos fordulatot vett. A „Szomorú vasárnap” ettől kezdve kizárólag hangszeres változatban hangzott el a rádióban, szöveg nélkül. Ám ez sem tartott sokáig. 1936-ban a dalt teljesen betiltották, és hosszú évekre elvesztette hangját.
A második világháború alatt Seress több évet töltött egy német koncentrációs táborban, ahol aknák telepítésével és tankcsapdák ásásával foglalkozott. Seress közel négy évig szenvedett, éhezett, és megküzdött a hideggel és kétségbeeséssel.
Egy rövid ideig azonban megmenekült a haláltól: egy Gestapo tiszt, aki korábban Budapesten hallotta a „Szomorú vasárnap” előadását, megmentette őt a táborban.
A magyar öngyilkosok himnusza
„Miről is szól ez a dal?” – kérdezhetjük. Egy elveszett boldogságról, egy férfi reményvesztett jajkiáltásáról, akinek a halál elvette mindazt, amit valaha szeretett. Az emlékek és a múlt emlékei kétségbeesésbe taszítják őt. A főszereplő tudja, hogy a fehér virágok (valószínűleg a síron) soha nem hozhatják vissza az elhunytat.
Világhírnév és tragikus vég
Hivatalos dokumentumok nem támasztják alá, hogy a „Szomorú vasárnap” valaha is tiltva lett volna Magyarországon.
A dal igazi világhírnévre Billie Holiday 1941-es előadásában tett szert, aki annyira átérzően énekelte, hogy úgy tűnt, mintha maga élné át a bánatot, fájdalmat és reményvesztettséget. A „Gloomy Sunday” után számos kutatás indult annak felderítésére, hogy egy dal valóban öngyilkossághoz vezethet-e. Több kutatás szerint azonban önmagában egy dal nem válthat ki ilyen hatást – ehhez erősebb külső tényezők szükségesek.
Akárhogy is, Rezső Seress is öngyilkos lett. 1968-ban saját lakásának ablakából ugrott ki. Túlélte, de a kórházban később felakasztotta magát.
Talán élete tele volt szenvedéssel, és lázadó lelke csak egy másik világban találhatott megnyugvást.