A budapesti Zeneakadémia a zseniális magyar zongoraművész, zeneszerző és karmester, Liszt Ferenc nevét viseli. Ő maga is aktívan részt vett az intézmény alapításában, és tiszteletbeli elnökévé vált. Az akadémián a hallgatókat zongora-, orgona-, szóló- és kóruséneklésre, prozódiára, valamint magyar és olasz nyelvre tanították. Az idők során a Zeneakadémián egyre több tanszék és tanított tantárgy jelent meg – írja a budapest1.one.
Egykoron az intézmény bekerült a világ 50 legjobb előadó-művészeti egyeteme közé. Történetéről alább olvashatnak.
Az intézmény megjelenésének előzményei
1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött Budapest, és ezzel a magyar főváros gyors fejlődésnek indult. Ez a fejlődés a kulturális életre is kiterjedt. Különféle egyesületek, kiadók, szerkesztőségek, kulturális központok választották Budapestre székhelyüket, és számos kulturális személyiség élt itt.
Térjünk azonban át az oktatásra, különösen a zenére. Középfokú zenei képzést a Nemzeti Zeneközpontban lehetett szerezni, amely 1840-ben jött létre Pesten. Azonban egy felsőfokú zenei képzést nyújtó intézmény akkor még nem létezett Budapesten. Ez így maradt egészen 1875-ig, amikor is megalakult a híres Zeneakadémia.
A Zeneakadémia alapítása
Először azonban egy kis előtörténet az alapításáról. Már 1869-ben Antal Csengery parlamenti képviselő előállt a művészeti és zenei főiskola alapításának ötletével. Az elképzelést kedvezően fogadta a sajtó. Ráadásul Liszt Ferenc, a híres magyar zeneszerző, zongoraművész és pedagógus akkoriban egyre több időt töltött Pesten. 1871-ben lakást is bérelt a városban. Jelenléte élénkítette a város zenei életét, és sok híres zenész érkezett ide csak azért, mert Liszt Ferenc ideiglenesen Pesten telepedett le.
A legendás zeneszerzőnek megvolt a maga elképzelése a jövőbeli Zeneakadémiáról. A zongoraművész azt akarta, hogy az intézmény egyetemes művészeti karakterű legyen. Ezzel szemben Erkel Ferenc, a zeneszerző és zongoraművész, aki később a Zeneakadémia első igazgatója lett, úgy vélte, hogy az intézménynek kis számú tanszéke legyen, és kizárólag zenei irányultságú legyen.
Liszt nagyszabású tervei sajnos anyagi források hiánya miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére továbbra is aktívan részt vett az akadémia létrejöttében.
1873 őszén a népművelési minisztérium kibérelte a Gal téren lévő épületet a leendő Zeneakadémia számára, az épület földszintjén pedig lakást alakítottak ki Liszt Ferenc számára.
1875 március 21-én a zseniális zeneszerzőt kinevezték a Zeneakadémia elnökévé, majd ugyanazon év szeptember 2-án Erkel Ferenc lett az intézmény első igazgatója. Az akadémia megnyitását 1875. október 1-jére tervezték, azonban néhány körülmény miatt november 14-re halasztották.
A Zeneakadémia tiszteletbeli elnöke, Liszt Ferenc kihagyta a megnyitót, mivel akkoriban Olaszországban tartózkodott. Ennek ellenére üdvözlő levelet küldött Erkelnek, akit nagyra becsült, mint zeneszerzőt. Liszt 1876. február 15-én érkezett vissza Budapestre, és március 2-án megkezdte az oktatást.
Az alapítástól 1919-ig az intézmény neve Magyar Királyi Zeneakadémia volt, majd később Zenei Főiskolaként emlegették, és csak 1925-ben kapta meg a mai nevét – Liszt Ferenc Zeneakadémia.
Kezdetben a Zeneakadémián főként zongora- és hegedűjátékot oktattak, később hozzáadták az orgonajátékot, a szóló- és kóruséneklést, a prozódiát – a versek szótagjainak viszonyával foglalkozó tantárgyat –, valamint a magyar és olasz nyelvet.
Átköltözés az új épületbe
A Zeneakadémia életében fontos esemény történt 1907. május 12-én. Az intézmény új, szecessziós stílusú épületbe költözött a Király utca és Liszt Ferenc tér sarkán. Az új épületet Lang Adolf építész tervezte.
A megnyitón a kormány képviselői, valamint a város neves politikai és kulturális személyiségei is jelen voltak. Az új épület lehetővé tette, hogy több diákot vegyenek fel, és több oktatót alkalmazzanak.
A mai budapesti Zeneakadémia vezető intézmény, ahol hangszeres játékot, éneklést, karmesterképzést és pedagógiát oktatnak. Az akadémia tanszékei között megtalálható például a billentyűs és harmonikás tanszék, az énektanszék, az egyházzenei tanszék, a jazz tanszék, a kamarazenei tanszék, a vonós tanszék, a pedagógiai tanszék és mások.
A budapesti Zeneakadémia egykor a világ 50 legjobb előadó-művészeti egyeteme közé került.