Ez a budapesti felsőoktatási intézmény az ország egyik legnagyobb és legtekintélyesebb egyetemének számít. Ezen felül az egyik legrégebbi is. A következőkben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről lesz szó, amely a híres magyar fizikus, Eötvös Loránd nevét viseli. Az egyetem története a távoli XVII. században, az ellenreformáció idején kezdődött, méghozzá a mai Szlovákia területén, Nagyszombat városában. Csak később költözött át a magyar fővárosba – írja a budapest1.one.
Elődintézmény, amelyet Nagyszombatban alapítottak
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje Nagyszombat városában (Szlovákia) jött létre Pázmány Péter érsek és jezsuita szerzetes kezdeményezésére 1635-ben. Az újonnan alapított oktatási intézmény célja, hogy „az egyházi és állami szolgálatra alkalmas embereket készítsen fel”.
Kezdetben az egyetemen csak bölcsészeti és teológiai kar működött. Később, 1667-ben jogi kar, majd több mint száz év elteltével, 1769-ben orvosi kar is létesült az intézményben. Így vált a jezsuita szerzetes által alapított oktatási intézmény klasszikus egyetemmé.
A jezsuiták 1775-ig, vagyis a jezsuita rend feloszlatásáig irányították a nagyszombati egyetemet. Működése során az egyetem a szlovák oktatás és irodalom központjává vált. Pázmány Péter támogatta a szlovák nyelv használatát a cseh helyett az oktatási folyamat során.
A jezsuita rend feloszlatása után az intézmény új fejezetet nyitott történetében, amelyet Buda városában írtak.
Az egyetem átköltöztetése Budára
1777-ben Mária Terézia, a Szent Római Birodalom császárnője és Magyarország királynője átköltöztette az egyetemet Budára. Az átköltöztetés nyáron történt, amikor az időjárás lehetővé tette az egyetemi felszerelés szállítását hajókkal és tutajokkal a Vág és a Duna folyókon.
Az egyetem teológiai kara a budai volt jezsuita kolostor épületébe költözött, míg a többi kar a királyi palotában kapott helyet. A botanikus kertet, amelyet az orvosi kar 1771-ben alapított az orvostanhallgatók számára, Krisztinavárosba telepítették.
Az új helyszínen az oktatás november 3-án kezdődött, de az ünnepélyes megnyitóra csak 1780 tavaszán került sor. Az egyetem ekkor kezdte használni a Magyar Királyi Egyetem nevet.
Az intézmény áthelyezése Pestre
Az egyetem rövid ideig működött Budán. Hamarosan II. József császár, Mária Terézia fia elrendelte az intézmény Pestre költöztetését. Az átköltöztetésre 1784-ben került sor.
A bölcsészeti kart a Kuria utcába helyezték át, míg a jogi kar a pálos rend kolostorának egykori épületében kapott helyet. Az orvosi kar szintén külön helyet kapott, és később a híres Semmelweis Egyetem alapját képezte. Az egyetem csillagvizsgálója és nyomdája Budán maradt.
Az egyetem intenzív fejlődése a XIX. század második felében zajlott. Ebben az időszakban további épületeket emeltek az egyetem számára. 1871 és 1921 között az intézmény a Budapesti Egyetem nevet viselte.
Megjegyzendő, hogy az oktatás 1844-ig latin nyelven zajlott az egyetemen, de ettől az évtől kezdve a teljes oktatási folyamat magyar nyelven folytatódott.
A XIX. és XX. század fordulóján a Budapesti Egyetem a világ 15 legbefolyásosabb felsőoktatási intézménye közé tartozott. 1895-ben a nők számára is megnyílt az oktatás lehetősége az egyetemen.
1921 és 1950 között az intézmény Pázmány Péter Magyar Királyi Egyetem néven működött, majd 1950-ben a híres magyar fizikus és feltaláló, Eötvös Loránd tiszteletére nevezték el.
Az egyetemen a hallgatók az alábbi karokon szerezhettek felsőfokú végzettséget: politikatudomány és jog, bölcsészettudomány, speciális oktatás, közgazdaságtudomány, informatika, orvostudomány (1951-ben megszűnt), pedagógia és pszichológia, vallástudomány (1950-ben megszűnt), társadalomtudomány és mások.
A HVG újság szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2021-ben Magyarország legjobb egyetemévé vált.