A Budapesti Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégebbi oktatási intézményének számít. Több mint két évszázados fennállása alatt számos változáson ment keresztül, de ennek ellenére továbbra is működik, és nagy népszerűségnek örvend a világ minden tájáról érkező hallgatók körében – írja a budapest1.one.
Kezdetben egy kar létezett
A XVIII. században kezdtek állami kórházakat építeni Pesten és Budán. Az orvosok képzése Magyarországon is nagy jelentőséget kapott. Kezdetben az embergyógyászatot gyakorolták, de az 1780-as évek elején a hatóságok már egy állatorvosi iskola létrehozását tervezték. Ennek oka az volt, hogy a XVIII. századi háborús konfliktusok idején az ellenőrizetlen, legyengült jószág az arcvonal mentén együtt vonult a sereggel. Ez járványokhoz, tömeges állatpusztuláshoz és éhínséghez vezetett. A helyzet megoldása egyetlen módon volt lehetséges – meg kellett tanulni a betegségek kezelését, és megfelelő állatorvosi segítséget kellett nyújtani.
Így alapította II. József császár 1787-ben az Állatorvostudományi Kart a Budapesti Egyetemen. Tolnai Sándor lett az első tanszékvezető. Az ő irányítása alatt készültek el az oktatási anyagok és anatómiai preparátumok. Évről évre egyre több hallgató jelentkezett a Budapesti Egyetemre, így a tantermek száma már nem volt elegendő. Ráadásul a járványok és fertőzések miatt a különféle betegségekkel kezelt állatok egy épületben való ellátása sem volt megfelelő. Ezért a kar vezetése új épület keresésébe kezdett.
Teljes függetlenség
1881-ben az intézmény saját épületébe költözött. Erzsébetvárosban egy nagy neoreneszánsz stílusú komplexumot emeltek Steindl Imre tervei alapján. Az épület központjában (ez ma a Központi Könyvtár) kezdetben egy nagy terem és a rektor irodája volt található. A felső szintre vezető lépcső melletti három hatalmas üvegablakot Róth Miksa készítette. Az ablakok díszítése egyszerű: a felső részen egy kereszt látható, amely az állatorvosi hivatást jelképezi.
A megnyitáskor az akadémia hét kisebb épületből állt, amelyek sűrű, szép angolkertben helyezkedtek el. A kerítés 37 oszlopát állatfejek díszítették. A főbejáratnál a szürke Chatlos bika szobra áll, amely később a modern egyetem szimbólumává vált. A diákok azt mondták, hogy a vizsgák letételéhez és a diploma megszerzéséhez tilos volt a bika hátán lovagolni.
Az egyetem szinte minden professzora és rektora nemzetközileg elismert tudós volt. Zlamál Vilmos, Magyarország első állatorvosa, aki járványok idején felismerte, hogy a beteg állatot el kell különíteni, mielőtt másokat megfertőzne. Gutiéra Ferenc, aki doktori fokozatot szerzett ezen az intézményen, humanista megközelítést vezetett be az állatorvosi orvoslásban. Számos kutatást végzett a sertéspestissel kapcsolatban, és kollégáival együtt kifejlesztette az ellene való vakcinát, amely világszerte ismertté tette. E nagy emberek munkájának köszönhetően az intézmény, amely kiváló minőségű oktatást biztosít, nemzetközi elismerést nyert. Gutiéra és Marek állatorvosi tankönyvét több nyelvre lefordították, és módszertanát világszerte alkalmazzák. Ezen kívül a XIX. század végén az egyetem állatorvosai kollégáikkal együtt megfékezték a nagy gazdasági károkat okozó keleti szarvasmarhapestist.
1851-ben az intézményt „Királyi Állatorvosi Intézetnek”, majd 1899-ben „Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiának” nevezték át. Kezdetben a hallgatóknak négy évet kellett tanulniuk az állatorvosi diploma megszerzéséhez. Később az akadémiának jogot adtak állatorvosi fokozat adományozására, de ez nem tartott sokáig. 1934-ben az intézmény elvesztette autonómiáját, de tovább működött a „József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem” állatorvosi karaként. 1945-ben ismét a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetem karává vált. Végül 1962-ben a kar elnyerte függetlenségét, és Magyar Állatorvostudományi Akadémiává nevezték át.
A modern egyetem
A régi épületekben továbbra is működnek az anatómiai, patológiai, biológiai, kémiai, belgyógyászati, gyógyszerészeti és sebészeti tanszékek. Az intézményben kisállatklinikát és több istállót is működtetnek.
Az évek során az egyetemi kampusz fejlődésével nőtt a hallgatók száma. Az 1970-es években új épületeket építettek a területen, 2000-ben pedig az istállók és a nagyállat-klinika épült meg.
Az oktatás modern technológiákkal zajlik, például egérszimulátorok segítségével, amelyek fontosak a hallgatók alapvető készségeinek gyakorlásában, például a kéz helyes pozicionálásában, a vérvételi eljárásban és a gyomorszonda használatában.
A modern Budapesti Állatorvostudományi Egyetem továbbra is működik és fejlődik. Magas színvonalú oktatásának és professzorainak köszönhetően Európa egyik legelismertebb oktatási intézményének számít. 2023-ban az egyetemet 1900 hallgató látogatja, közülük 650 külföldi diák.