A magyar A-Híd Zrt. a Híd-csoport tagja. Már a 19. század végén megkezdte működését, és azóta is jelentős szereplője az építőiparnak. Az A-Híd Zrt. teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat, amely számos fontos feladatot végez: hidakat javít, autópályákat és vasutakat épít, valamint városi, magas- és vízépítési projekteket hajt végre. Mindehhez egy régi családi vállalkozás adta a kezdeti inspirációt. Bővebben a budapest1.one oldalon.
Monopólium a városépítésben
A vállalat a hosszú évek alatt megszerzett szakmai tapasztalatokat és a legkorszerűbb innovatív technológiákat ötvözi tevékenysége során. Ez a hatékonyság és tapasztalat teszi az A-Híd Zrt.-t az ágazat egyik vezetőjévé.
A helyi üzleti sikertörténet szerint a Zsigmondi család, amely építőipari vállalatokkal rendelkezett, bölcsen irányította vállalkozását, és folyamatosan modernizálta azt. A 19. század végén úttörő technológiákat alkalmaztak. Vilmos Zsigmondi fúrási vállalkozása és unokaöccse, Béla Zsigmondi építőipari cége pedig a magyar hídépítés előfutárai voltak. Ez a korszak a hídépítés fejlődésének korai szakaszát jelzi.
A fejlődő Budapest látképe virágzott. Béla Zsigmondi vállalkozása részt vett Budapest híres hídjainak építésében, mint az Erzsébet és a Szabadság hidak. Zsigmondi cége elsősorban fúrási alapozással, hídalapok létrehozásával és hídpillérek megépítésével foglalkozott.
Tevékenység a 20. század elején
Az évek múltával a családi vállalkozás tovább fejlődött. A 20. század elejétől a második világháború végéig a cég jelentős szerepet játszott a magyar közúti és vasúti hídépítésben. A Zsigmondi cég különösen az 1910-es években a Lánchíd és az 1930-as években az Óbudai híd felújításában vett részt. Az 1920-as években épült meg a Duna fölött átívelő dunaföldvári híd.
1930-ra a vállalat befejezte szerkezeti átalakításait, és korszerű vállalati jelleget öltött. Az Állami Társaság Zsigmondi vezető helyet foglalt el a fúrás és mérnöki építés terén. Szakértői csapata szaktudásukat folyamatosan fejlesztette.
A második világháború után
A háború után Budapest újjáépítése sürgetővé vált, különös tekintettel a Duna hídjainak helyreállítására. Ez szükséges volt a város két partjának összekötéséhez. Így született újjá 1946-ban a Szabadság híd (eredetileg Ferenc József híd), amely a háború után elsőként adott otthont a villamosforgalomnak Buda és Pest között.
Két évvel később a Margit hidat is újjáépítették, amely eredetileg 1876-ban épült.
A következő helyreállított híd Budapesten a Lánchíd volt.
Ezekben az időkben az Állami Társaság Zsigmondin kívül számos más magánvállalat is működött ezen a területen. Néhányuk együttműködése olyan sikeres volt, hogy később a Duna-hidak Társasága néven egyesült. Ennek keretében a szakemberek a romok eltávolításával és a hidak újjáépítésével foglalkoztak.
1950-ben a nemzetiesített vállalatokból megalakult a Hídépítő Vállalat. Öt évtized múlva a vállalat vezető szereplője lett a magyar építőiparnak.
Újítások a vállalat szakértőitől
A Hídépítő Vállalat munkájában nagy hangsúlyt fektetett az innovatív megoldások alkalmazására. Ebben az időszakban Magyarország számára jelentős újításként vezették be a talajvízszint csökkentésének vákuumos technológiáját. Ezen kívül a vállalat mozgatható zsalut használt a toronyszerkezetek építésénél.
Az 1960-as években új technológiát vezettek be, például a „Franki” cölöpverés módszerét. A vállalat a 70-es években a DYWIDAG előfeszítési rendszert alkalmazta, amelyet hídszerkezetekhez, tartószerkezeti előfeszítésekhez és hídgerendák feszítési folyamataihoz használtak.
A 70-es évek végén a Hídépítő Vállalat felépítette a Hungária körúti felüljárót.
A 80-as évek elején megvalósították az Árpád híd bővítési projektjét Budapesten.
A cég új korszaka
A vállalat a 90-es években új fázisba lépett. A Hídépítő Vállalat úgy döntött, elérkezett az „önállóság” ideje, és átállt az önkormányzásra. Azóta a céget az Üzemi Tanács irányítja. Az első önálló évek meglehetősen nehezek voltak. A vállalat veszteségeket szenvedett el, leépítésekre kényszerült, elöregedett a gépparkja, és a privatizáció is közvetlen fenyegetést jelentett. Ennek ellenére 1993-ban létrejött a Hídépítő Vállalat részvénytársaság, amelyben többségi francia tőkerészesedés szerepelt.
Az új korszak és státusz teljesen új feltételeket és követelményeket jelölt ki.
1996-ban a vállalat aktívan fejleszteni kezdte nemzetközi kapcsolatait, és részt vett a jugoszláv háborúban megsérült hidak helyreállításában.
1997-ben a vállalat megszerezte az ISO minősítést.
A 2000-es évek új szakaszt jelentettek. 2005-ben a Hídépítő Vállalat zártkörű részvénytársasággá alakult. Három évvel később megalakult az A-Híd zártkörű részvénytársaság.
A 21. században a vállalat továbbra is a modern módszerek és megoldások keresésére törekszik, hogy az építőipar vezető szereplője maradhasson Magyarországon.