A 20. században a Tungsram az Osztrák-Magyar Monarchia egyik vezető gyára volt. Az itt végzett kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően Budapestet gyakran a Szilícium-völgyhöz hasonlították. Ráadásul a gyár nemcsak a technológiai fejlődésben, hanem a munkavállalóiról való gondoskodásban is élen járt. Alapításának és történetének részletei a budapest1.one oldalon olvashatók.
Hogyan kezdődött minden?
1862-ben Egger Béla Bécsbe költözött, hogy üzleti vállalkozást indítson. A szerencse rámosolygott, hiszen lehetőséget kapott egy saját műhely megnyitására „Tungsram” néven, amely távírók összeszerelésével és javításával foglalkozott. 1889-ben külföldi befektetők jelentős pénzt fektettek be, így a cég egy független nagyvállalattá, a „Villanyos Izzólámpagyár Rt.”-vé alakult, amelyet hamarosan Tungsram névre kereszteltek át.
1900-ban a következő átalakulás után a vállalat terjeszkedésbe kezdett. A vezetés úgy döntött, hogy Budapesten gyárat épít, ahol mintegy ezer ember számára biztosítanának munkahelyet. 1901-ben megkezdődött az ipari komplexum építése. 1913-ra a gyárban már körülbelül 3600 ember dolgozott, így a Weiss Manfréd gyár után a második legnagyobb munkaadóvá vált Magyarországon.
1904-ben fontos találmánynak számított a volfrámszálas izzólámpa, amelyet Hanaman Franjó és Just Sándor szabadalmaztatott. Aschner Lipót irányításának köszönhetően ez a termék lett a Tungsram legfontosabb innovatív terméke, amelyet nagy mennyiségben gyártottak.
Az Aschner-korszak
A gyár fejlődése jelentős részben Aschner Lipót munkásságának köszönhető. 1892-ben kereskedelmi tisztviselőként kezdett dolgozni, 1904-ben igazgatóhelyettessé, majd 1921-ben vezetővé lépett elő. Munkássága nemcsak a gyár életére, hanem Budapest városképére is hatással volt. 1920-ban a vállalat jelentős összegeket fektetett be kutatásokba és fejlesztésekbe, három évvel később pedig Edison példáját követve létrehozta Európa első „United Light Bulb” nevű kutatólaboratóriumát. Nem csoda tehát, hogy a legjobb szakembereket sikerült magához vonzania, és munkájuk számos világhírű találmányt eredményezett, köztük a világítástechnika forradalmát hozó izzólámpát. Az 1930-as években a laboratórium munkatársai a világon negyedikként sikeresen kísérleteztek televíziós képátviteli technológiával. A második világháború után, 1946-ban holdradarral kapcsolatos kísérleteik alapot nyújtottak a későbbi űrkutatásokhoz. Egy időre a kutatólaboratórium alkalmazásában állt Gábor Dénes Nobel-díjas tudós, valamint Bródy Imre, aki később szintén Nobel-díjas lett.
A Tungsram ekkoriban a legjobb gyárként volt ismert, ahol a munkások számára kényelmes feltételeket biztosítottak: modern öltözők, mosdók, ebédlők, sporteszközök és pihenőhelyek álltak rendelkezésükre. 1938-ban a Duna mellett egy nagy vasbeton strandkomplexumot is építettek, amely a legmodernebb úszóverseny-helyszínnek számított.
A dolgozók szociális igényeinek kielégítésére kétemeletes kulturális központot építettek színházzal és az első magyarországi fedett teniszpályával.
1925-ben Aschner Lipót a Budapesti Tornaklub elnöke lett, de sorsa később tragikus fordulatot vett. A második világháború idején Mauthausenbe hurcolták, de 1944-ben, nagy összeg kifizetése után Svájcba szabadult. A háború után visszatért Budapestre és folytatta munkáját a gyárban egészen haláláig.
A virágzástól a csődig
A második világháború jelentős károkat okozott a gyár működésében. 1945-ben a szovjet csapatok 700 vagonnyi berendezést szállítottak el a Tungsramból, ami jelentősen megnehezítette a termelés újraindítását. Az államosítást követően a gyár nagy szocialista vállalatként működött tovább, és körülötte lakótelepeket építettek a munkások számára. A Tungsram ennek ellenére továbbra is innovatív és kísérletező maradt, ahogyan az korábban is jellemezte. A rendszerváltáskor a gyár például a teljes európai piac több mint felét látta el villanykörtékkel. A nyolcvanas évek elejétől részvénytársaságként működött. 1989-ben a General Electric megvásárolta a Tungsram egy részét, amely a második világháború utáni legnagyobb nyugati beruházás volt Magyarországon. Ez lehetőséget adott a gyárnak, hogy fejlődjön és versenyképes legyen.
A Tungsram 2018-ig a General Electric tulajdonában maradt, amikor is Joerg Bauer megvásárolta. Bár az egész európai szektor nehézségekkel küzdött, nagy terveket szőttek a gyár modernizálására. 2019-ben stratégiai partnerséget kötöttek a kormánnyal. A Covid-járvány kitörése miatt a vállalat szinte az összes megrendelését elvesztette, és a szállítási problémák, valamint a nyersanyaghiány is súlyosbították a helyzetet. Mindez növelte a termelési költségeket. 2022 végén a cég csődöt jelentett, és a gyár bezárta kapuit. Ezzel a piac egyik legnagyobb szereplője távozott, amely egy évszázadon át az innováció vezetője volt, és sokat tett Budapest fejlődéséért is.