A 19. században Pesten elterjedt az a nézet, hogy a nőknek nincs szükségük tanulásra. Az alacsony jövedelmű családok lányainak szánt iskolákban két tantárgyat oktattak: varrást és háztartást. Veres Pálné volt az, aki kezdeményezte a női oktatáshoz való hozzáállás megváltoztatását. Az általa alapított iskolában a tanulók irodalmat, számtant, filozófiát, etikát és még sok más tantárgyat tanultak – írja a budapest1.one.
Küzdelem a tanuláshoz való jogért
Magyarországon, akárcsak egész Európában, a nők társadalmi helyzete és oktatása iránti érdeklődés a 18. század végén jelent meg. Akkoriban a lányok nevelésének célja az anyaságra való felkészítés volt, és az írás-olvasás tanítása háttérbe szorult. Veres Pálné megalapította az „Országos Nőképző Egyesületet”, és célul tűzte ki, hogy a nők életkortól függetlenül tanulhassanak.
Az intézmény létrehozását Veres Pálné Imre Madách 1864-ben, a „Koszorú” folyóiratban megjelent beszédének elolvasása előzte meg. Madách kijelentette, hogy a női oktatás haszontalan. Ez a beszéd nagyon felháborította Veres Pálnét, és tüntetést szervezett az akkori Nádor utca 5-ben, de ezzel nem sikerült eredményt elérnie.
1867 május 24-én Veres Pálné összejövetelt szervezett, amelyre 22 nő érkezett. Az ülésen bemutatta az egyesület létrehozásának tervét. Beszédében kifejtette, hogy a társadalomban sok sztereotípia él a nőkről, és ő ezeket szeretné megdönteni. A jelenlévők lelkesen fogadták az ötletet és támogatták Veres Pálnét. Köztük volt Béniczky Stefánia grófnő, Kubányi Krisztina és mások is.
Röviddel ezután Veres Pálné megírta és kiadta a „Nézetek a női ügy érdekében” című brosúrát, majd 1868 márciusában újabb gyűlést tartott. Ezen a napon megalakult az Országos Nőképző Egyesület, amelynek fő célja a lányok és nők oktatása, támogatása és segítése volt. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy iskolát nyitnak, és petíciót nyújtottak be a parlamenthez, amely jóváhagyta az alapítást.
A „Veres Pálné Gimnázium” különlegességei
1869 október 17-én Budapesten megnyílt a „Veres Pálné Gimnázium” nevű női iskola. Az egyesület bérelt egy kis helyiséget az iskolának. Az első évben 12 lány tanult itt. Az iskola igazgatója Gyulai Pál lett. Az első évben a tanulók olyan tantárgyakat tanultak, mint a magyar, német, francia nyelv, számtan, történelem, egészségtan, filozófia és mások. Az iskolaév vizsgával zárult, és a legjobb tanulóknak ösztöndíjat adott az egyesület.
1870-re az iskolában már két osztály volt, 40 fővel. Rövidesen az Országos Nőképző Egyesület vezetői úgy döntöttek, hogy az intézményt internátussá alakítják át, hogy vidéki lányok számára is elérhető legyen. 1871-ben a tantervet kibővítették, és bevezették a földrajz, történelem és vallástan tárgyakat.
1872-ben az iskolában négyosztályos elemi oktatást vezettek be. Az iskolaév tíz hónapig tartott. Az elemi osztályokban 50 forint, a felsőbb osztályokban 70 forint volt a tandíj. Az árvákat és a szegény családok gyermekeit szintén fogadták, és alacsonyabb áron gondoskodtak róluk. 1903-ban az intézmény állami státuszt kapott, és továbbra is magas színvonalú oktatást biztosít tanulóinak.
Érdemes megjegyezni, hogy az Országos Nőképző Egyesület alapításakor Magyarországon már voltak magániskolák lányok számára, de sajnos nem biztosítottak minőségi oktatást. Például a Miskolcon nyílt Teréz Karacs által vezetett iskolában a lányokat varrásra, szabásra és kézimunkára tanították. A Pesten 1846-ban alapított Teleki Blanka Intézet magyar nyelvoktatást biztosított. Programja tartalmas volt, a tanulók humán tárgyakat és művészetet tanultak, azonban egyetemi tanulmányokra csak az arisztokrata lányoknak volt lehetőségük.
Mindezek alapján megállapítható, hogy Veres Pálné, egyesülete és iskolája elindította a női oktatás fejlődését Budapesten.