Budapest történetét nemcsak az épületek és az emlékművek őrzik, hanem a dokumentumok lapjai is — a városvezetés döntései, az utcák és hidak tervei, az iskolai naplók, a levelek és a bírósági jegyzőkönyvek. 1873 óta ezt az emlékezetet gondosan gyűjti és őrzi a Budapesti Városi Levéltára. A röviddel Buda, Pest és Óbuda egyesítése után alapított fővárosi levéltár átvészelt háborúkat, pusztításokat és politikai rendszerváltásokat, de mindvégig képes volt megőrizni a magyar főváros dokumentációs krónikáját. Ismerjük meg ennek az intézménynek a történetét. Bővebben a budapest1.one oldalon.
A városi levéltár születése: Buda, Pest és Óbuda egyesítése
A Budapesti Városi Levéltár története a városi dokumentáció rendszerezésével veszi kezdetét, bár arról, hogy mi történt az archívumokkal 1896 előtt, a történészeknek nincsenek pontos adataik. Buda 1686-os visszafoglalása után a városi élet hivatalos dokumentumait — a polgármesteri határozatokat, a közjegyzői okiratokat és a tanácsülések jegyzőkönyveit — először a polgármesternél vagy a közjegyzőnél, később pedig a városi kancellárián őrizték.
A 18. században az uralkodó rendeletére levéltárosokat neveztek ki, akik a városházán biztosították a dokumentumok rendjét és megőrzését. Ez a döntés teremtette meg a jövőbeli városi levéltár alapjait.
Miután Buda, Pest és Óbuda 1873-ban egyesült az egységes Budapestté, az iratokat különböző épületekben helyezték el, beleértve a régi pesti városházát és a használaton kívüli Budai Régi Városháza pincéit. 1887-től az Új Városháza épületébe is átszállították őket. A 19. és 20. század fordulóján a gyűjtemények egy részét a Károly kaszárnyába költöztették, ahol az archívum egy külön erre a célra kialakított raktárat kapott.
A laktanya épületét, amelyet eredetileg VI. Károly császár uralkodása alatt Invalidus-házként (rokkant veteránok otthonaként) emeltek, később katonai laktanyaként és részben közigazgatási helyiségként használták. Itt kaptak ideiglenes helyet a levéltári gyűjtemények a háborús idők és a háború utáni megrázkódtatások miatti evakuálásokig, amelyek még inkább szétszórták a levéltári állományt.
Az új archívum első, hivatalosan is egyesített fondjai közigazgatási iratokat, adókönyveket, bírósági dokumentumokat, valamint a 19. századi városbeépítési térképeket és terveket foglalták magukba. A levéltár már ekkor is nemcsak megőrző funkciót töltött be, hanem kulturális központként is működött, ahol rengeteg érdekességet lehetett megtudni Budapest életéről.
A 20. század: háborúk, a gyűjtemények evakuálása és új kihívások
A Budapesti Városi Levéltár történetének egyik legdrámaibb szakasza a Második világháború időszaka volt. 1943 és 1944 között a városi levéltári alapokat a megóvásuk érdekében evakuálták: a dokumentumok jelentős részét a Szent István-bazilika kriptájába szállították, a legértékesebb anyagokat pedig a Magyar Nemzeti Banknak adták át megőrzésre. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a gyűjtemények nagy része a háború után sértetlenül térhetett vissza a levéltárba.
Azonban az Új Városháza épületében maradt iratok jelentős része megsemmisült Budapest ostroma során. A tűz martalékává váltak az állami anyakönyvek másolatai, az egyesületi alapszabályok gyűjteménye, az alapító okiratok archívuma, és komoly károkat szenvedtek a városháza több osztályának a két világháború közötti időszakból származó anyagai is.
A háború utáni években az archívum új kihívásokkal nézett szembe. Az 1960-as évek elejéig a fondokat csak a városi közigazgatás központi épületének munkatermeiben lehetett kutatni, ami fenntartotta a függőséget a bazilikától, ahol az irodák ideiglenesen helyet kaptak. Az 1960-as években a városháza felújítása és a külső raktárak kialakítása részben enyhítette a túlzsúfoltság problémáját. A feudális kor legértékesebb dokumentumait ekkor visszaszállították a felújított helyiségekbe.
A levéltári iratok tárolásának kérdése a város egyesítésének centenáriumi ünnepségeire (1972) való felkészülés keretében oldódott meg, amikor a Fővárosi Tanács egy új levéltári épület felépítéséről döntött. Akkoriban a bazilikából származó legértékesebb anyagokat ideiglenesen a 2. kerületi Hentzi István utcában helyezték el. Szintén ideiglenes raktárként használták a Molnár Farkas által tervezett, egyedi ovális kupolával rendelkező és műemléki védettséget élvező Szentföld-templom befejezetlen épületét.
Miután a centenáriumi ünnepi hangulat alábbhagyott, az új levéltár építéséről szóló vitákat átmenetileg felfüggesztették, és csak 1976-ban hozták meg a végső döntést a városi levéltár egy teljes értékű, önálló részlegének létrehozásáról.
Hogyan jött létre a mai Budapesti Városi Levéltár?
A 20. század utolsó évtizedei a modernizáció és a levéltári fondok megőrzésének újraértelmezési időszakát jelentették. Az 1970-es években a raktárak mellett a Budapesti Városi Levéltárban mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhelyt hoztak létre, ami javította az iratok megóvását és hozzáférhetőségét.
1989 és 1991 között az archívum átélte a magyar levéltárügy történetének második legjelentősebb dokumentum-áthelyezési kampányát. A Szent István-bazilika kriptájában hosszú ideig őrzött iratokat fertőtlenítették, majd más fondokkal együtt a józsefvárosi Leonardo da Vinci utcában található egykori Mizsura hintógyár átalakított épületébe költöztették. Ez az ideiglenes megoldás azonban nem tudta véglegesen orvosolni a hatalmas gyűjtemények elhelyezésének és tárolásának problémáját.
1998-ban egy telket jelöltek ki a 13. kerületi Teve utca környékén. Az új épület tervezésére kiírt pályázatot a Koris János vezette „Buda Architects” építészeti stúdió nyerte meg. Az építkezés Budapest Főváros Önkormányzatának részvételével valósulhatott meg, amely felelősséget vállalt a projektért. Az új épület alapkövét Demszky Gábor főpolgármester rakta le 2002. október 11-én, a hivatalos megnyitóra pedig 2004-ben került sor.
A Budapesti Városi Levéltár modern épülete 23 440 m² hasznos alapterülettel rendelkezik, és több mint 35 000 iratfolyóméternyi dokumentum tárolását, rendszerezését és kutathatóságát teszi lehetővé. Az információfeldolgozás és a tudományos munka magas színvonalát a szakmai közösség többször is elismerte: 2012-ben a levéltár elnyerte az „Év Levéltára” díjat, valamint a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület által alapított „Az Év Kutatóhelye” címet is.
Mit őriznek a Budapesti Városi Levéltárban?
A fővárosi levéltár nem csupán egy irattár, hanem a várostörténet valóságos múzeuma. A gyűjtemények fő része a mai főváros területén valaha működött közigazgatási szervek — a városi tanácsok, az önkormányzatok, a kerületi elöljáróságok, valamint a központi állami szervek — tevékenységéhez kapcsolódik. A levéltár magában foglalja a rendőrség, a büntetés-végrehajtási intézetek, a katasztrófavédelem és sok más szervezet dokumentumait is.
A legrégebbi fondok közé tartoznak Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítés előtti iratai. Itt maradtak fenn az 1687–1848 közötti polgári nyilvántartások, népszámlálási adatok, jövedelemkimutatások, végrendeletek és az árvák vagyonának leltárai. Az archívum őrzi továbbá az adóhatóságok jelentéseit, a városi bíróságok dokumentumait, a rendőrség, valamint a piac- és vásárfelügyelet jegyzőkönyveit. Különösen értékesek a 17–19. századi telekkönyvek és az ingatlan-átruházási bejegyzések, amelyek kiemelkedő fontosságúak az építészet- és várostervezés-történet szempontjából.
A város egyesítésével új dokumentumsorozatok jelentek meg: a városi költségvetések, a polgármesteri jelentések, a törvényhatósági bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, valamint a központi közigazgatás és a kerületi elöljáróságok iratai. A levéltár őrzi az 1948–1989 közötti tanácsi és kommunista szervek anyagait, beleértve a Magyar Dolgozók Pártja, a Hazafias Népfront, a Fővárosi Ügyészség és a rendőrség dokumentumait, továbbá a bírósági perek — különösen az 1956-os forradalom résztvevői elleni eljárások — iratanyagait is.
A jogi iratokat a Budapesti Királyi Törvényszék, az ügyészség és a közjegyzők archívumai képviselik. Itt megtalálhatók a 19–20. századi büntető- és polgári peres ügyek, végrendeletek, honosítási eljárások, névváltoztatások, házasság felbontásáról szóló okiratok, népszámlálási és katonai szolgálattal kapcsolatos dokumentumok. Kiemelt figyelmet kaptak a lakásnyilvántartások és az építési tervek, amelyek jól tükrözik a városi infrastruktúra és az építészeti fejlődés folyamatait.
A város gazdaságtörténetét a 18–19. századi céhek, ipartestületek, bankok, közlekedési és közüzemi vállalatok dokumentumai mutatják be, beleértve a Budapesti Közlekedési Vállalat, valamint a vízművek és az elektromos művek levéltári anyagait is. A fondok jelentős része a szociális szférát is lefedi: a szegényügyet, az egészségügyi intézményeket és a közoktatást, ideértve az állami, felekezeti és magániskolák iratait egyaránt.
A város kulturális élete a Képzőművészeti Bizottság, a Népszínházi Bizottság, a fővárosi színházak, az utazási irodák és a fővárosi sajtó archívumain keresztül követhető nyomon. Az irodalmi, politikai, szakmai és vallási egyesületek fennmaradt dokumentumai feltárják Budapest társadalmi életének sokszínűségét.
A levéltár különös büszkeségei a fotógyűjtemények és a képeslapok, amelyek a város arcát örökítik meg a 19. század végétől a 21. századig. A több mint 34 000 fekete-fehér fénykép, 1 600 digitális felvétel, több mint 100 000 bűnügyi helyszínelési fotónegatív és a képeslapgyűjtemények lehetővé teszik a városrészek, az ipar és a lakosok mindennapi életének nyomon követését. A fotósok között olyan nevek szerepelnek, mint Klösz György és Gyökér István, akik megörökítették a régi Budapestet, valamint az első világháború és az 1956-os események pillanatait.
A 20. század végétől az archívum aktívan foglalkozik a dokumentumok mikrofilmezésével és digitalizálásával, adatbázisokat hozva létre a kényelmes kutatás érdekében. 1973 óta több mint 15 millió mikrofilm készült. A modern digitalizációs műhely lehetővé teszi a történelmi örökség elektronikus formában történő megőrzését, és globális hozzáférést biztosít a kutatók, valamint a polgárok számára.
A Budapesti Városi Levéltára nem csupán egy archívum, hanem a város élő történelme, ahol olyan dokumentumok, fényképek, tervek és térképek összpontosulnak, amelyek több évszázadon keresztül tükrözik Budapest életének szinte minden aspektusát.
Források:
- https://bparchiv.hu/en/budapest-city-archives/
- https://mnl.gov.hu/angol/mnl/ol/archives_of_the_national_archives_of_hungary
- https://bparchiv.hu/rolunk/leveltar-ismerteto/
- https://kisebbsegkutato.tk.elte.hu/uploads/files/archive/101.pdf
- https://archivportal.hu/index.php/archive/budapest-fovaros-leveltara/
- https://www.archivnet.hu/hetkoznapok/valoban_1756._marcius_1je_az_orszagos_leveltar_alapitasanak_napja.html
- https://bparchiv.hu/en/budapest-city-archives/
- https://bparchiv.hu/city-memories/