A piacok és vásárok évezredek óta az emberi élet fontos részét képezik. Nemcsak kis falvakban, hanem nagyvárosokban is megtalálhatók, és Budapest sem kivétel ez alól. Hogyan és mit árultak Magyarország fővárosában több mint 100 évvel ezelőtt, arról részletesebben itt olvashatunk a budapest1.one oldalon.
A piacrendszer kialakulása
A budai, óbudai és pesti piacok engedélyezése királyi előjog volt már a középkorban. Ebben az időszakban a budai piacnap szombatra esett, de később péntekre tették át. A középkor végén a pesti piacokat kedden, Óbudán pedig szerdán tartották az Uspenia templom terén, ott, ahol ma a Mátyás-templom található.
A törökök kiűzése után a piacok és vásárok újraéledtek mind Pest, mind Buda területén. 1688-tól kezdve minden kedden és szombaton tartottak vásárokat Vizivárosban (a mai Szilágyi Dezső tér környékén), Pesten pedig kedden és pénteken. A 20. század első felében hétfőnként Tabánban, szombatonként pedig a Várban tartották a piacot.
Több komoly reformot követően és Buda, Pest és Óbuda Budapestté egyesítésével a lakosság gyors ütemben növekedett, és ezzel együtt a piacok száma is emelkedett. Szükség volt a meglévő területek bővítésére és új piacok létrehozására. Meg kell jegyezni, hogy egészen a 20. század végéig az élelmiszert a városban csak a piacokon és kisebb üzletekben lehetett megvásárolni.
Egyedi piacmarketing
1890-ben Budapesten 40 nyílt piac működött, ahol szezonális áruk széles választékát kínálták 4500–8000 kereskedő. Azonban a nyílt piacok egyáltalán nem feleltek meg a közegészségügyi követelményeknek. Emiatt a városi vezetés felkérte a Művészeti és Formatervezési Egyetem professzorát, Czigler Győzőt, hogy dolgozza ki a piacok fedett csarnokainak tervét. Ennek eredményeként 1897-ben öt korszerű vásárcsarnok nyílt meg a városban. Az első központi a Vámház téren volt, a második a Rákóczi téren, a harmadik a Hunyadi téren, a negyedik a Klauzál téren, az utolsó pedig a Hold utcában.
Az új vásárterek a nyílt piacok közelében épültek, ami lehetővé tette a korszerűtlen piacok fokozatos felszámolását.
1899-ben, hogy a városközpont lakói könnyebben hozzájuthassanak élelmiszerekhez, a központi városháza udvarán, a királyi lovarda egykori épületében fedett piacot hoztak létre 1355 négyzetméteren, különféle bódékkal és több mint 100 árusítóhelylyel, melyek közül hat éjszaka is nyitva tartott.
1919-re a vásárcsarnokok mellett már 17 nyílt piac is fontos szerepet játszott a már több mint egymilliós Budapest élelmiszerellátásában. Az első és a második világháború között számos piacot és vásárteret hoztak létre.
Fellendülés a hanyatlás után
A második világháború jelentős kárt okozott Budapest gazdaságában. A város számos épülete elpusztult, és a kincstárban nem volt elegendő pénz a helyreállításra. Emiatt az új piacok építése helyett a meglévők helyreállítására koncentráltak.
1970-ben nagyszabású építkezések kezdődtek Budapesten, amelynek lakossága ekkor közel 2 millió volt. Ebben az időszakban elkezdődött a piacok létrehozása a lakótelepeken és új városrészekben.
Érdekes volt a régi piacépületek sorsa is. Például az 1990-es években a Batthyányi téri piacot élelmiszerbolttá alakították, bár kezdetben szűk választékú volt. 2000-ben az épület teljes felújításon esett át, és ma a földszinten egy SPAR szupermarket található, míg az emeleten gyógyszertár, kávézó és néhány kis üzlet. A Lehel téri piac is nagyon kedvelt volt, egyesek szerint itt lehetett a legjobb savanyúságokat kapni a városban. Mások megszokásból látogatták, vagy azért, mert itt mindig nagy árukínálat volt. Kevesen tudják azonban, hogy a 19. század közepén egy temető volt a helyén, amelyet felszámoltak és beépítettek.
A budapesti modern piacok és sajátosságaik
A modern városban továbbra is működnek a régi piacok, például a Hunyadi téri és a Vámház csarnok. Ugyanakkor új értékesítési helyek is nyílnak. Fontos megjegyezni, hogy az 1990-es évek végétől néhány piaccsarnok bevásárlóközpontok tulajdonába került.
Azonban a 21. században a város lakóinak igénye a házi készítésű termékek iránt jelentős fellendülést hozott a termelői piacok megjelenésében. Az egyik ilyen piac minden pénteken nyitva tart a Batthyányi utcában az 1. kerületben, ahol házi sajtokat, tejtermékeket, húst és savanyúságokat árusítanak. Sokan kedvelik a Czakó utcai piacot is.
A Pünkösdfürdő nem egy szokványos piac. Területén 40 stand található, ahol zöldségeket, gyümölcsöket, húst és háztartási cikkeket árulnak. Nyitvatartása reggel 7 órától délelőtt 11 óráig tart.
A Békásmegyeri fedett piac egy nagy épületben helyezkedik el, ahol széles élelmiszer-választék található. Különösen népszerű a halas részleg, ahol friss tengeri ételeket kínálnak.
A Római Parti piac Budapest egyik leglátogatottabbja. Itt sokféle terméket lehet találni a kerámiától kezdve a török olívaolajon át a termelői mézig és kolbászig.
A Wekerlei bolhapiacot havonta egyszer szervezi a „Wekerlei Társaskör”. Ezen a piacon ajándéktárgyakat, könyveket, játékokat, konyhai eszközöket, ruhákat és ékszereket lehet vásárolni.
Mindezeket összegezve megállapítható, hogy Budapest egy olyan város, ahol jól fejlett piacrendszer működik, amely nemcsak a város, hanem az egész ország gazdaságát is élénkíti.