A 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, a „matematika Mozartja”, a Wolf-díj nyertese – mindez a budapesti születésű Pál Erdősre vonatkozik. Matematikus családba született, így nem csoda, hogy a tudományok királynője élete hivatásává vált.
Élete során a tudós rendkívül sokat utazott – egyetlen városban, országban vagy akár kontinensen sem tartózkodott egy hétnél tovább. Élete két bőröndbe fért el – az egyikben ruhák, a másikban matematikai munkái voltak. A budapesti születésű jelentős matematikus életéről további részleteket olvashat a budapest1.one oldalon.
Gyermekkor és ifjú évek
Pál Erdős, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa 1913. március 26-án született Budapesten. Szülei, Lajos Erdős és Anna Wilhelm szintén matematikusok voltak, így valószínűleg a tudományok iránti szenvedélyét genetikai úton örökölte.
A jövő tudósának két húga volt: Magda és Klára, akik azonban sajnos skarlátban meghaltak, amikor édesanyjuk Pált szülte. Ez nagy csapás volt a szülők számára, ezért egyetlen fiukat mindennél jobban óvták.
A kis Pált minden bajtól megóvni kívánva otthon oktatták, és nem járt általános iskolába. Oktatásában édesanyja és egy német nevelőnő segített. Hároméves korában már jól számolt, négyévesen pedig elkezdett a negatív számokkal is operálni. A család nevelőnője németül is megtanította a jövő matematikust.
1920-ban, amikor édesapja hazatért (az első világháború kitörése után besorozták a hadseregbe, majd orosz fogságba esett), szintén matematikát tanított neki, és megtanította angolul is.
1928-ban Pál Erdős befejezte középiskolai tanulmányait, majd két egyetemen is tovább tanult: a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Világ körüli utazások
1938 előtt, amikor Magyarország Hitler Németországának szövetségese lett, és az országban fokozódott az antiszemitizmus (Pál Erdős zsidó származású volt), a fiatal matematikus úgy döntött, hogy elhagyja szülővárosát.
A vezető matematikusok meghívására az Egyesült Államokba ment, ahol a legnevesebb oktatási intézményekben folytatta tanulmányait, és együttműködött ismert tudósokkal.
1948-ban Erdős visszatért Magyarországra, de érezve a kommunista rezsim diktatúráját, rájött, hogy itt nem találhat otthont. Azóta folyamatosan utazott: bérlakásokat, városokat, országokat és még kontinenseket is váltogatott.
A tudós az édesanyjával utazott, és minden anyagi java két bőröndbe fért el – az egyikben ruhái, a másikban pedig matematikai munkái. „A magyar matematika vándorló nagykövete” és „Budapest varázslója” nevekkel is illették.
Utazásai során aktívan ismerkedett matematikusokkal, sőt, meg is nyitotta előttük a világot. A tudós még egy díjat is alapított fiatal matematikusok számára, amelyet bizonyos feladatok teljesítéséért lehetett elnyerni.
Matematikus kollégái pedig törődtek a neves tudóssal. Gyakran kölcsönöztek neki pénzt, ételt és ruhát vásároltak neki. Maga Erdős gyakran mondta, hogy „a tulajdon kényelmetlenséget okoz”.
Matematikai tevékenysége
Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül Pál Erdős matematikai munkásságát. A budapesti születésű tudós elsősorban a számelmélettel, a kombinatorikával, a halmazelmélettel, az analízissel és a valószínűségszámítással foglalkozott.
Élete során több mint 2500 publikációt tett közzé, és 500 cikknek volt társszerzője. 1983-ban elnyerte a matematika terén a Nobel-díj megfelelőjének számító Wolf-díjat.
Munkáját szívesen fogadták a világ minden táján található rangos oktatási intézményekben. Körülbelül 15 egyetemen volt díszdoktor.
Úgy vélik, hogy Pál Erdős jóval a számítógép feltalálása előtt létrehozott egy számítógépes szoftvert. Nélküle a kombinatorika és a valószínűségszámítás eredményeinek számítógépes programok segítségével történő alkalmazása még hosszú ideig nem érte volna el azt a szintet, amelyet a 21. század elején elértek. Grafikelméleti munkáit pedig a kommunikációs hálózatok tervezésénél használják.
„Minden emberi véget ér… kivéve a matematikát”
Pál Erdős soha nem nősült meg, nem voltak gyermekei és állandó lakhelye. Egész életét a matematikának szentelte, időnként napi 19 órát dolgozott.
Családjának egy részét a nácik ölték meg a holokauszt során. Életének nagy megrázkódtatása volt édesanyja 1971-es halála, amely után sokáig küzdött a depresszióval.
A nagy matematikus 1996. szeptember 20-án Varsóban halt meg szívrohamban. Budapesten, a zsidó temetőben temették el.
Végül két híres idézet a tudóstól:
„Minden emberi – jó vagy rossz – előbb-utóbb véget ér, kivéve a matematikát.”
„A matematika a halhatatlanság legbiztosabb útja. Ha nagy matematikai felfedezést teszel, emlékezni fognak rád akkor is, amikor mindenki más elfelejtődik.”