Magyarország az elmúlt évtizedekben számos változáson ment keresztül, a szocializmusból a piacgazdaságba való átmenet zajlott le. A szocializmus idején a nők és a férfiak szinte egyenlő mértékben kellett, hogy dolgozzanak. Ebben a cikkben megpróbáljuk feltárni, hogy milyen nemi sztereotípiák vannak jelen ma a budapesti munkaerőpiacon, és vajon ezek a sztereotípiák befolyásolják-e még mindig a szakmaválasztást és a karriert. További információk a budapest1.one oldalon.
Nemi egyenlőtlenség Magyarországon
Annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió tagja és elkötelezett a nemek közötti egyenlőség mellett, még mindig szembesül az egyenlőtlenség problémájával a munkahelyeken. A hagyományos nemi szerepek és sztereotípiák továbbra is jelentős hatással vannak a nők foglalkoztatására és karrierlehetőségeire a gazdaság különböző szektoraiban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a nők átlagosan körülbelül 18%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez a jelentős bérszakadék tükrözi a globális trendeket, de Magyarországon az okai több kulcsfontosságú területen keresendők. Az egyik fő ok a foglalkozási szegregáció: a nők aránytalanul nagy számban képviseltetik magukat az alacsonyabb bérű ágazatokban, mint például az oktatás és az egészségügy. Ezzel szemben a férfiak dominálnak a jobban fizető szektorokban, különösen a technológia és a mérnöki tudományok terén. Ez az ágazatok közötti megoszlás lényegesen befolyásolja az általános jövedelmi szintet és elmélyíti a nemi egyenlőtlenséget.
Sztereotípiák és kettős mérce a nőkkel szemben a munkahelyen
A Yettel cég által Budapesten végzett országos felmérés rámutatott a nemi sztereotípiák széles körű elterjedésére a magyar munkaerőpiacon. A kutatás eredményei szerint a válaszadók több mint negyede rendszeresen tapasztalja, hogy a nők negatív előítéletekkel szembesülnek a megjelenésükkel, személyiségükkel vagy intellektuális képességeikkel kapcsolatban. A felmérésben résztvevő nők leggyakrabban a következő sztereotípiákról számoltak be:
- a megjelenésük;
- a személyiségük;
- az intellektuális képességeik;
- a gyermeknevelés.
Érdekes módon éppen a fiatalabb korosztály (18-35 év), nemtől függetlenül, véli a leginkább úgy, hogy a nők rendszeresen szembesülnek hasonló előítéletekkel. A felmérés rámutatott a kettős mérce létezésére is. A válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy a férfiak könnyebben érnek el sikert a munkahelyen, és csaknem fele (47%) ugyanezt gondolja az álláskeresésről is.
A megkérdezettek jelentős része (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült azzal az elvárással, hogy bizonyos feladatokat a neme miatt végezzen el. A dolgozó nők azonban sokkal több akadállyal néznek szembe. Sokkal több nő tapasztalt megjegyzéseket a külsejére vagy a technikai képességeire vonatkozóan, vagy érezte úgy, hogy a neme miatt képtelen elvégezni bizonyos feladatokat.
A kutatás kimutatta, hogy minden második nő legalább egyszer találkozott olyan helyzettel, amikor a véleményét kevésbé tartották relevánsnak vagy kevésbé hallgatták meg a neme miatt. Sok válaszadó érezte azt is, hogy alkalmatlannak tartották a munkára, vagy úgy gondolták, hogy nem képes ugyanazon a szinten teljesíteni, mint az ellenkező nem képviselői.
Munkaerőpiac: az anyák hátrányos helyzete
Az OECD és a Budapest Institute által 2022–2023-ban végzett elemzés jelentős eltéréseket tárt fel a nemek foglalkoztatásában Magyarországon, különösen az anyák körében. A kutatások szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a 0-2 éves gyermekkel rendelkező anyák foglalkoztatási rátája: csak mintegy 12%-uk dolgozik, miközben az OECD-országok átlaga körülbelül 38%.
A teljes foglalkoztatási különbség Magyarországon 2020-ban elérte a mintegy 15%-ot, ami az elmúlt évtizedek legmagasabb mutatója volt. Bár 2021–2022-ben bizonyos reformoknak köszönhetően ez a különbség némileg csökkent, továbbra is jelentősnek mondható.
Ennek a helyzetnek a kulcsfontosságú okai között az elemzők több tényezőt is megemlítenek. Először is, nagy hatással vannak a társadalmi nemi elvárások, amelyek gyakran formálják a nők szerepéről alkotott képet a társadalomban és a családban, korlátozva ezzel szakmai kiteljesedésüket. Másodszor, érezhető a magas színvonalú óvodákhoz való hozzáférés hiánya, ami megnehezíti az anyák számára a munkába való visszatérést. Harmadszor pedig fontos tényező a rugalmas munkaidő hiánya, amely segíthetné a nőket abban, hogy összeegyeztessék szakmai feladataikat a gyermekgondozással.
Hogyan lehet leküzdeni a nemi egyenlőtlenséget?
A nemek közötti egyenlőtlenség leküzdéséhez a munkaerőpiacon komplex megközelítés szükséges, amely magában foglalja mind a probléma tudatosításának növelését, mind a munkáltatók és a társadalom gyakorlati lépéseit.
Fontos fejleszteni azokat az oktatási programokat, amelyek növelik a nemi sztereotípiákkal és azok karrierlehetőségekre gyakorolt hatásával kapcsolatos tudatosságot. Ez segít megváltoztatni az elavult nézeteket, és hozzájárul egy nyitottabb és befogadóbb környezet kialakításához. Ezenkívül hatékony karrierfejlesztési politikákat kell bevezetni a nők számára. Ez magában foglalja a szülési szabadságról visszatérők számára indított támogató programok létrehozását, biztosítva számukra a könnyebb adaptációt és a szakmai növekedés lehetőségét.
Kulcsfontosságú lépés a rugalmas munkaformák feltételeinek megteremtése. A megfelelő munkaidő megválasztásának lehetősége, a távmunka vagy a részmunkaidős foglalkoztatás lehetővé teszi az anyák számára, hogy jobban összeegyeztessék a családi kötelezettségeket a szakmai tevékenységgel, anélkül, hogy választaniuk kellene a karrier és a család között.
Végül, fontos terjeszteni és támogatni az olyan kezdeményezéseket, mint az „Empower Her”. Az ilyen programok, amelyek a női vállalkozások és a foglalkoztatás támogatására irányulnak, jelentős szerepet játszanak a nők lehetőségeinek bővítésében és hozzájárulnak a munkaerőpiaci sikeres integrációjukhoz.
Hogyan küzd a Yettel Hungary a nemi egyenlőtlenség ellen?
A Yettel Hungary aktívan dolgozik a nemek közötti egyenlőség előmozdításán, válaszul a társadalmi igényre. A Yettel felismeri az egyenlőség fontosságát mindkét nem számára. A cég belső felmérései megerősítik az alacsony diszkriminációs szintet, és a munkavállalók többsége (több mint 80%) úgy gondolja, hogy a vállalat aktívan támogatja az esélyegyenlőséget. Példaként a Yettel 2021-ben bevezetett egy további 20 nap fizetett szabadságot a csecsemők szülei számára.
A belső kezdeményezéseken túl a Yettel a jövőbe is fektet. A vállalat ösztöndíjprogramot indított az Óbudai Egyetemmel partnerségben. Ez az évente 5 millió forint összköltségű program a célja, hogy növelje az IT és a mérnöki területek vonzerejét a fiatal nők számára, pénzügyi támogatást, szakmai tanácsadást és segítséget nyújtva nekik a tudományos projektek megvalósításában. Ez hangsúlyozza a Yettel stratégiai megközelítését a kulcsfontosságú területeken lévő nemi akadályok leküzdésére.
Első sikerek a cél elérésében
Bár a nemek közötti teljes egyenlőség a munkaerőpiacon még távoli cél marad, pozitív változások tapasztalhatók, amelyek bizonyítják a vállalati erőfeszítések hatékonyságát ebben az irányban. Az elemzők szerint a célzott vállalati programok kezdenek eredményeket hozni.
Ilyen kezdeményezésekre példa a nők karrierfejlesztését támogató különféle programok Budapesten, valamint az anyák kisgyermekkel történő reintergációját és a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetését célzó gyakorlatok. Ezek az intézkedések segítenek a nőknek abban, hogy sikeresebben egyeztessék össze a szakmai növekedést a családi kötelezettségekkel.
Reguli Márta, a PwC Magyarország HR-tanácsadó csapatának vezetője szerint, bár bizonyos javulások tapasztalhatók, a nemek közötti bérkülönbség és a nők alacsony munkaerő-piaci részvétele továbbra is a leggyakrabban tárgyalt megnyilvánulásai az egyenlőtlenségnek. A nők azonban nem csak ezeken a területeken szembesülnek egyenlőtlenséggel, hanem a munka számos más aspektusában is, különösen a vállalkozásban és a vezetői pozíciók betöltésének lehetőségében. Ez hangsúlyozza a további rendszerbeli változások szükségességét a valódi egyenlőség eléréséhez.
Források: bbj.hu, www.mexicohistorico.com, www.oecd.org, link.springer.com, en.yettel.hu, piacesprofit.hu, nlc.hu