A 19. század végén Budapest rohamosan Közép-Európa szellemi központjává vált. Ebben az időszakban jött létre az az intézmény, amely alapjaiban változtatta meg a középfokú oktatásról alkotott elképzeléseket. A Minta Gimnázium – mai nevén ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium – kísérleti „modelliskolaként” jött létre: itt tesztelték az új pedagógiai eszméket, itt képezték a jövő tanárait, és itt nevelkedett a tudósok azon generációja, akiknek neve később bevonult a világtörténelembe. Másfél évszázad alatt az iskola túlélt háborúkat, rendszerváltásokat és oktatási reformokat, de megőrizte legfontosabb erényét: a gondolkodásformáló erejét. További részletek a budapest1.one oldalon.
A „Minta” születése: oktatási reform a 19. században
A Minta Gimnáziumot 1872-ben alapította Kármán Mór pedagógus-reformer német mintára. Ez egy állami fiúiskola volt, amelynek elsődleges célja a jövőbeli középiskolai tanárok felkészítése volt. Maga a minta szó nem volt hivatalos elnevezés; az egyedülálló oktatási elv miatt ragadt rá az intézményre: a tanulóktól elvárták, hogy ne csak a tantárgyak tartalmát sajátítsák el, hanem a tanítás művészetét is. A leendő pedagógusok a gimnázium falai között végezték gyakorlatukat, tanáraik pedig párhuzamosan az egyetemen is oktattak, így az iskola egyfajta pedagógiai laboratóriummá vált.
Az intézmény 1872. október 7-én kezdte meg működését azzal a kettős céllal, hogy tanárjelölteket képezzen és magas színvonalú oktatást biztosítson a diákoknak. Az első igazgató Bartal Antal lett, míg a szellemi és pedagógiai vezető Kármán Mór maradt, aki 1896-ig irányította az iskolát. A gimnázium kezdettől fogva szorosan kapcsolódott az egyetemi szférához, és a tanárképzés gyakorlati bázisaként tekintettek rá.
A Minta kezdetben szerény körülmények között működött. A „mintaiskola” a Hatvani utca 1. szám alatti épület két szobájában kezdte meg a tanítást (ma Kossuth Lajos utca). 1874-ben a Hal tér (ma Március 15. tér) délnyugati sarkán lévő házba, majd 1875-ben az Egyetemi Könyvtár Reáltanoda utcai szárnyába költözött. Csak 1887 októberében kapott saját épületet a mai Trefort utca és Szentkirályi utca sarkán. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter is, akiről később az iskolát elnevezték.
Az alapításkor és az új épület átadásakor a hivatalos név Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiuma volt. A köznyelvben azonban a rövidebb és kifejezőbb Minta vagy Mintagimnázium név rögzült. Valóban „mintagimnázium” volt, amelynek feladata az volt, hogy modellként szolgáljon a teljes magyar középfokú oktatási rendszer számára.
A Minta Gimnázium mint pedagógiai laboratórium
A Minta Gimnázium létrehozása az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által kezdeményezett szélesebb körű oktatási reform része volt. Ő bízta meg Kármán Mórt a modern tanárképzési rendszer kidolgozásával. E célból Kármán 1869-ben Lipcsébe utazott, ahol alaposan tanulmányozta a német pedagógusképzési modellt. Magyarországra visszatérve új középiskolai tantervet készített, amelyet először a Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumában vezettek be. Ez a program vált az új oktatási hagyomány alapjává.
Az iskola nem szorítkozott a klasszikus akadémiai oktatásra. Olyan, akkoriban szokatlan iskolai életformák jelentek meg itt, mint a többnapos tanulmányi kirándulások, az évközi ünnepségek és évzáró rendezvények, valamint a tanárok és szülők rendszeres találkozói. Az új gimnázium nemcsak oktatási, hanem szociális környezetet is teremtett, ahol az iskolára a társadalmi élet részeként tekintettek.
A végzősök visszaemlékezései szerint az oktatás a tudás és a mindennapi valóság szoros kapcsolatára épült. Az alapító fia, a későbbi repülőmérnök és matematikus Kármán Tódor úgy írta le a tanulást, mint egy folyamatot, amelyben a diákok önállóan gyűjtöttek anyagot a környező világból: latin szövegeket kerestek az emlékműveken és épületeken, elemezték azok formáit, és a gyakorlaton keresztül vezették le a nyelvtani szabályokat. Hasonlóan tanították a matematikát is: a diákok valós statisztikai adatokkal dolgoztak, grafikonokat rajzoltak, összefüggéseket és változási ütemeket vizsgáltak. Emlékei szerint a tanulók nem kész képleteket magoltak be, hanem megfigyelés és elemzés útján jutottak el a következtetésekig.
Az iskola megítélése ugyanakkor nem volt egyöntetű. Teller Ede fizikus, aki néhány évtizeddel később volt az intézmény diákja, másképp emlékezett a légkörre: elmondása szerint az akadémiai környezet nem mindig ösztönözte a tanulást, és a tanárok egy része közömbösséget mutatott az oktatási folyamat iránt.
A különböző vélemények ellenére sok diplomás kiemelte az intézmény legfőbb sajátosságát: az önálló gondolkodás fejlesztését. Sokak számára ez volt az első hely, ahol a diák nemcsak a tantárgyat, hanem magát a gondolkodási folyamatot is elsajátította. Pontosan ez a pedagógiai alapvetés – a tudás és a gyakorlat ötvözése, valamint az analitikus szemlélet kialakítása – vált a „mintagimnázium” kulcsfontosságú örökségévé.
A 20. század megpróbáltatásai
A 20. század komoly kihívásokat tartogatott a Minta Gimnázium (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) számára, amelyek mind az iskola növekedésével, mind Magyarország történelmi megrázkódtatásaival összefüggtek. Már röviddel az 1887-ben elkészült neoreneszánsz épület átadása után kiderült, hogy az túl kicsi a bővülő gimnáziumnak: a tervezett négyosztályos intézmény fokozatosan nyolc osztályossá alakult. A századfordulón megszületett a bővítés gondolata, és az új épületszárny számára megvásárolták a szomszédos telket a Trefort utca 6. szám alatt. Az új rész terveit Vágó József építész készítette el. Itt kaptak helyet a további tantermek, egy vendégszoba és egy laboratórium. 1907-ben a régi épületet is modernizálták: korszerűsítették a világítást és a fűtési rendszert, a földszinti helyiségeket pedig tanítási célokra szabadították fel.
Az Első világháború újabb nehézségeket hozott: 1914-ben az iskola melletti bérházat katonai célokra használták, magát a gimnázium épületét pedig laktanyává alakították át. Csak 1915 augusztusában hagyták el a katonák az épületet, de az olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy felújításra volt szükség. A tanítás ugyanazon év szeptember 20-án indult újra.
1924-ben az iskola hivatalos elismerést kapott mint a tanárképzés gyakorlati helyszíne. Az új törvény értelmében minden pedagógusjelöltnek egy évet itt kellett töltenie gyakorlaton.
A Második világháború éveiben az épület ismét súlyos károkat szenvedett. Az iskolát 15 találat érte, a palatető nagy része megsemmisült. Súlyosan megrongálódott a tornaterem és a lépcsőház is.
A 20. század folyamán a Minta számos felújításon és modernizáción ment keresztül. A legjelentősebbek közé tartozik a harmadik emelet ráépítése 1963 és 1965 között, id. Kocsis Iván tervei alapján. A 2000-es években a belső udvar kisebb bővítésére került sor, ami javította az épület funkcionalitását.
A gimnázium neveiről
A Minta Gimnázium elnevezéseinek története jól tükrözi Magyarország 20. századi politikai és kulturális változásait. A Kádár-korszak kezdetén, 1961-ben az iskolát hivatalosan Ságvári Endréről nevezték el. A hagyományos Minta elnevezés az 1950-es évek elejére fokozatosan kikopott a hivatalos használatból, de a Trefort elnevezés a köznyelvben párhuzamosan megmaradt. Ez még az 1960-as évek első felének iskolai jelvényein is látszott, ahol egyszerre szerepelt a Ságvári és a Trefort név, ugyanakkor Trefort Ágoston neve a kommunista diktatúra idején nem szerepelhetett az iskola hivatalos címerein.
A demokratikus változások közeledtével, 1989–1990-ben az iskola nevének kérdése ismét aktuálissá vált. Már az 1988/89-es tanévben a tanárok és a diákok javasolták a Ságvári Endre név megváltoztatását. 1989 márciusában a Fidesz nyílt levéllel fordult az iskola vezetéséhez, az ELTE rektorához és a Művelődési Minisztériumhoz, kezdeményezve Trefort Ágoston nevének visszaállítását.
1990 őszén a szülők és a diákok körében felmérést végeztek, amely során négy lehetőség közül választhattak:
- Trefort Ágoston — 56%.
- Trefort utcai Gyakorlóiskola — 24%.
- Ságvári Endre — 12%.
- Kármán Mór — 8%.
A nevelőtestület döntő ülése 1990. október 24-én zajlott le. A szavazatok aránya hasonló eltolódást mutatott: Trefort Ágoston — 62%, Trefort utcai Gyakorlóiskola — 18%, Ságvári Endre — 10%, Kármán Mór — 10%. Ezen eredmények és az egyetemi tanács egyhangú javaslata alapján a rektor 1991. január 1-jei hatállyal hivatalosan jóváhagyta a névváltást ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumra.
A zsenik gimnáziuma: híres végzősök
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, történelmi nevén a Minta Gimnázium, a tehetségek valódi kohójaként szerzett hírnevet. Végzősei között világhírű tudósok találhatók, akiknek neve a felfedezések és az innováció szinonimájává vált. Kármán Tódor matematikus és repülőmérnök 1891 és 1899 között tanult itt, és később a modern aerodinamika egyik alapítójaként vált híressé. Teller Ede elméleti fizikus 1917–1925 között járt a gimnáziumba, Polányi Mihály fizikus-kémikus pedig 1908-ban érettségizett az iskolában.
Itt tanult továbbá Polányi Károly gazdaságtörténész, Kürti Miklós alacsony hőmérsékleti fizikus, Szilárd Leó atomfizikus, Peter Lax matematikus és kortársa, Rényi Alfréd. A közgazdászok közül az iskola nevelte ki Thomas Balogh-ot és Nicholas Kaldort is.
A lista nem teljes, de így is lenyűgöző. Kétségtelen, hogy az intézmény büszkeségét részben e kiváló végzősök neve határozza meg. A tanárok azonban hangsúlyozzák, hogy a gimnázium valódi színvonalát nemcsak egyes személyiségek világraszóló eredményei mérik, hanem a diákok többségének napi munkája és szellemi erőfeszítése is. Pontosan az „átlagos képességűek serege”, amely áthaladt az iskola falai között, formálja az oktatási folyamat légkörét, teremti meg a szellemi környezetet és tartja fenn a Minta hagyományait.
A diákok visszaemlékezései megerősítik, hogy az iskola nem csupán tudást adott, hanem egy sajátos gondolkodásmódot, az elemzésre és a megoldáskeresésre való képességet, valamint a tanulás és a tudományos fegyelem tiszteletét alakította ki.
Források:
- https://pestbuda.hu/en/cikk/20220810_janos_bobula_designed_the_building_of_the_150_year_old_secondary_school_in_pest
- https://pestbuda.hu/cikk/20220810_bobula_janos_tervezte_a_150_eves_pesti_kozepiskola_epuletet
- https://www.termvil.hu/archiv/szamok/tv2012/tv1202/sch.html
- https://www.trefort.elte.hu/iskolatortenet/mi-tortent-harminc-evvel-ezelott/
- https://www.trefort.elte.hu/erdekesdokumentumok/
- https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/legenda/egt/mintag.html
- https://www.trefort.elte.hu/rovid-bevezetes/