A Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium Magyarország egyik legrangosabb oktatási intézménye. Az 1823-as alapítása óta az iskola számos tehetséges tudóst, művészt és gondolkodót adott a világnak. Ebben az intézményben mindig is ötvöződtek a magas szintű akadémiai követelmények és a spirituális értékek. Két évszázados fennállása során a gimnázium háborúkat, politikai változásokat, sőt a szocializmus évei alatt bezárást is megélt, de sikerült megőriznie egyedülálló oktatási örökségét. A XXI. században az iskola a hagyományokat az innovációval ötvözve folytatja Magyarország és a világ újabb generációs kiválóságainak felkészítését. Bővebben a budapest1.one oldalon.
A reformkor úttörője: az evangélikus gimnázium alapítása
Az egyházak mindig is fontos szerepet játszottak az oktatásban, és ez alól a pesti evangélikus közösség sem volt kivétel. Már 1788-ban, egy évvel a gyülekezet alapítása után a lutheránusok gondoskodni kezdtek gyermekeik oktatásáról, bár kezdetben csak a kántor tanította őket.
A XIX. század első felében a Széna téren (a mai Deák Ferenc téren) működő iskola szervezettebbé vált, és elnyerte a középfokú oktatási intézményi struktúrát. 1823-ban hivatalosan is középiskolává alakult, ami kijelölte a későbbi Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium történetének kezdetét.
A gyermekeket a Schedius Lajos akadémikus által kidolgozott alapelvek szerint tanították, amelyek a felvilágosodás szellemét tükrözték. Az iskola olyan népszerű volt, hogy a férőhelyek gyorsan elfogytak. Ennek eredményeként döntés született egy új épület felhúzásáról az intézmény számára. 1863–1864-ben a szomszédos Sütő utcában épült fel az új iskola. Ez a háromszintes, romantikus stílusú épület a mai napig fennmaradt, jelenleg az Evangélikus Középiskolának ad otthont.
Új épület és a gimnázium építészeti öröksége
A XX. század elejére Budapest lakosságának rohamos növekedése szükségessé tette egy tágasabb oktatási komplexum létrehozását, ami a közösség anyagi lehetőségeinek javulása révén megvalósíthatóvá vált. Az új épület építésére szolgáló alapot Glosius Dániel és felesége, Artner Sarolta hozta létre. Jelentős támogatást nyújtott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is. 1903-ban tervpályázatot hirdettek, amelyen nyolc építész vett részt, de egyik pályaművet sem találták alkalmasnak.
Végül Pecz Samut bízták meg a tervezéssel, aki már tapasztalt volt a neoromán és neogótikus stílusú építkezésekben. Iskolái befejezése után a Budapesti Királyi Műegyetemen, a Stuttgarti Műszaki Egyetemen, majd a Bécsi Képzőművészeti Akadémián (Akademie der bildenden Künste Wien) tanult. Később Schulek Frigyes és Hauszmann Alajos irodájában dolgozott.
Az építésznek egy nagy épületegyüttest kellett terveznie a Városligeti fasoron, amely magában foglalta az iskolát és a templomot is. Ezt megelőzően Pest egyetlen evangélikus temploma a Deák téren volt, amely túl kicsinek bizonyult a hívők növekvő száma számára. A magas toronnyal rendelkező templomépületet a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán helyezték el.
Az iskola L alakú elrendezésű, amely a telek két oldala mentén húzódik. A főszárny a fasor felé néz, a második pedig merőlegesen nyúlik be a telek mélyére, tágas udvart és sportpályát alkotva. A hátsó szárnyban kapott helyet a fedett tornacsarnok, 18 tanterem, 20 helyiség a szertárak, a könyvtár és a tanári szobák számára, valamint lakások az igazgatónak és a személyzetnek. Egy külön helyiségben az iskolaorvos fogadta a beteg tanulókat, a második emeleten pedig, a két szárny találkozásánál helyezkedett el a nagy díszterem az ünnepi rendezvények számára.
Az iskolát és a templomot a neoromán homlokzatok és neogótikus részletek egységesítik. Az oktatási épület ablakait szegmensívek zárják, a bejáratokat háromszögletű oromzatos kapuk díszítik, a templomkapu felett pedig egy nagy rózsaablak látható. A Bajza utcára néző oldalhomlokzat felső szintjét nagyméretű, csúcsíves hármas ablakok világítják meg. A templom tornya hegyes gúlasisakkal zárul, az iskola és a templom tetőszerkezetei pedig harmonizálnak egymással.
Középkori stílus, zseniális mérnöki megoldásokkal
A hangsúlyos neoromán és neogótikus stílus ellenére az evangélikus gimnázium épülete rendkívül modern volt, és olyan egyedülálló mérnöki megoldásokkal büszkélkedhetett, amelyek a diákok egészségét és kényelmét szolgálták. Az iskolaorvos már 1905-ben megjegyezte a közlönyben:
„A tantermekben légcserélő szellőztető rendszert alkalmaznak, amely egyrészt eltávolítja az elhasznált levegőt, másrészt friss, tiszta, a légkamrákban szobahőmérsékletre előmelegített levegőt vezet be. A fűtött folyosón találhatók a felsőruházati fogasok, a mesterséges világítást pedig elektromos izzólámpák biztosítják. […] A bejáratnál elhelyezett sárkaparók és szőnyegek mellett, amelyek megakadályozzák a kosz és por bejutását, a tantermek sima, teljesen hézagmentes öntött padlója és a lábtartók mélyedései is védenek a portól.”
Pecz Samu mérnöki megoldásai lehetővé tették egy olyan kényelmes és biztonságos tér létrehozását, ahol az oktatás és a diákok fizikai egészsége az esztétikummal párosult.
Az oktatás az új épületben 1904 szeptemberében vette kezdetét, bár az ünnepélyes megnyitóra később került sor – a templomot 1905. október 8-án szentelték fel. A belső térben Róth Miksa műhelyének színes üvegablakai kaptak helyet, amelyek közül az oltár mögött Krisztus és a négy evangélista látható. Figyelemre méltó részlet továbbá a kapu feletti mozaik, amely Krisztust ábrázolja a gyermekek körében.
A kétmanuálos orgonát a pécsi Angster gyár készítette 1906-ban, az oltárképet, amely a Napkeleti bölcsek imádását ábrázolja az újszülött Jézus előtt, Benczúr Gyula festette 1913-ban. Nemcsak a belső tereket díszítették művészeti alkotások: a belső udvar homlokzatán egy napórás freskó látható, amelyet Kölber Dezső készített.
Kiváló tanárok és diákok: az értelmiségi elit formálása
A XX. század első évtizedeiben a Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium kizárólag fiúiskolaként működött, és csak férfi tanárok tanítottak itt. Az iskola számos diákja vált később a tudomány, a művészet és a technika kiemelkedő képviselőjévé. Köztük volt a XIX. század nagy költője, Petőfi Sándor, aki az 1833/34-es tanévben tanult itt, valamint a híres költő, Arany János unokája, Arany Piroska is.
A XX. században olyan neves személyiségek koptatták az iskola padjait, mint Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus, Kandó Kálmán mérnök, Doráti Antal karmester, valamint az Intel későbbi vezérigazgatója és elnöke, Andrew Grove (Gróf András). Mindannyian kiemelték az iskola demokratikus szellemét, a magas szintű oktatást, a számos tudományos kísérletet és a pezsgő diákéletet.
A gimnázium tanárai szintén kiemelkedtek szakmaiságukkal és sokoldalúságukkal. Nemcsak tantárgyaikat oktatták, hanem aktívan részt vettek az iskola művészeti és tudományos életében is. Például Oppel Imre, aki kalligráfiát, számtant, tornát és görög stílusú rajzot tanított, egyúttal neves tájképfestő is volt – műveit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban is kiállították.
Sok pedagógus párhuzamosan tudományos tevékenységet is folytatott, előadásokat tartott és cikkeket publikált, némelyiküket pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjává is választották, ami tovább növelte az intézmény tekintélyét.
Ezeknek a tehetséges tanároknak és kiváló diákoknak köszönhetően a Fasori Evangélikus Gimnázium az értelmiségi elit igazi bölcsőjévé vált, ahol generációk tudományos gondolkodása, világlátása és szakmai alapjai formálódtak.
Újjászületés és jelenkor: a XXI. század gimnáziuma
A Fasori Evangélikus Gimnázium súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül a XX. században. A második világháború alatt az épületet több belövés érte, aminek következtében a templom üvegablakai megsemmisültek. A kommunista hatalomátvételt követően, 1952-ben az intézményben az oktatási tevékenységet felfüggesztették. Csak 1989-ben, a rendszerváltás után kerültek vissza az épületek az Evangélikus Egyház tulajdonába. Gyapay Gábor történész vezetésével megkezdődött az iskola újjászervezése, amelynek célja az akadémiai és kulturális hagyományok felélesztése volt.
Az oktatás újraindítása mellett sor került az épületek teljes körű felújítására is. Nevezetesen, a templom üvegablakait Kiss Miklós üvegművész rekonstruálta, ami lehetővé tette, hogy a belső díszítés visszanyerje eredeti pompáját.
A 2020-as években a gimnázium neoromán falai között négy- és nyolcosztályos középiskola működik. A Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium továbbra is őrzi a magas tudományos színvonal, a humanista értékek és a személyiség sokoldalú fejlesztésének hagyományait. Az intézmény továbbra is vonzza a tehetséges diákokat Budapest egész területéről, és neveli a jövő tudósait, mérnökeit, feltalálóit, művészeit és gondolkodóit.
Források:
- https://pestbuda.hu/cikk/20240902_ahol_vilaghiru_tudosok_pallerozodtak_120_eves_a_fasori_evangelikus_gimnazium
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/wigner-jeno-68BE/a-fasori-evangelikus-gimnazium-68E2/
- https://www.fasori.hu/iskolankrol/history_of_the_school
- https://www.fasori.hu/iskolankrol/iskolatortenet